Az Akác (Hungarikummá minősítve)

Az Akác (Hungarikummá minősítve) Az akácot Tessedik Sámuel hozta be és terjesztette el hazánkban a homok megkötése céljából. Egyes vidékeinken második hazájára talált, amit mutat feltűnő vitalitása és az, hogy számos változatot hozott létre viszonylag rövid idő alatt. A Magyarországon előállított mézek közül és világszerte ez a legismertebb legkeresettebb az akácméz. A magyar akácméz azért vívhatta ki ezt az elismerést, mert itt volt eddig egész Európában a legkiterjedtebb akácfa állomány. Míg hazájában (Észak-Amerika) ritkás ligetekben fordul elő, nálunk összefüggő erdőségeket alkot. Akác virágzásakor viszonylag kevés keresztvirágzású növény van mely „elronthatná” az akácméz jellegzetes világos, halványzöld színét. E-miatt és a nagy, összefüggő akácerdők miatt legjobb minőségű a Magyar akácméz. Legnagyobb akácosok a Nyírségben, a Bakonyban és Mezőföldön vannak.

Az akácméz tulajdonságai
Az akácméz színe kristálytiszta, egészen enyhén zöldes-sárga, vagy egyes évjáratokban zöldes árnyalatú. Az akácméz illata akácvirág illatú. Mellékíz nélküli aromája teszi egyedivé, íze a legtöbb méznél édesebb, míg savtartalma a legtöbb méznél alacsonyabb. Gyümölcscukorban igen gazdag, így lassan ikrásodik, akár 1-2 évig is megőrzi állagát. A világ három legkevésbé kristályosodó fajtaméze közül az egyik az akácméz. Jó édesítő képessége mellett ezért is olyan keresett a világpiacon.

Az akácméz hatásai
Az akácméz robinint és akacint tartalmaz, ezért jó általános fertőtlenítő hatása van, méregtelenítő és köhögéscsillapító hatású. Gyomorsav túltengés esetén hatásos lehet. A akácmézben lévő gyümölcscukornak májregeneráló hatása van. Nem közömbös a sportolásnál tapasztalt izomlazító képessége sem. Enyhe íze miatt szívesen használják az akácmézet süteményekbe. De nyersen, csemegeként is fogyasztható, de készítenek belőle mézes „pálinkát”, mézes bort és mézbort is.